Dave Allen – a Doncasterből származó brit nehézsúlyú – bevallotta, hogy élete egyik legidegesítőbb hete előtt áll, hiszen szombaton a rettenetes erejű orosz, Arslanbek Makhmudov ellen lép ringbe a Sheffield Arenában, 8 000 néző előtt, főmérkőzésként.
Ez olyan nyomás, amivel eddig még soha nem kellett szembenéznie.
„Amikor 2019-ben David Price ellen bokszoltam, már megegyeztem [Alexander] Povetkinnel a következő meccsről, de őszintén, 27 éves voltam, és úgy viselkedtem, mint egy 12 éves gyerek. Fogalmam sem volt, mit jelent ez az egész. Eltűntem öt-hat hétre, nem értettem a pénzt, az időt, nem is érdekelt. Most viszont… őszintén szólva, be vagyok szarva. Tényleg. Ez a fickó nagyon veszélyes. Keményen edzettem, de ha kikapok, az azt jelenti, nem vagyok olyan jó, mint reméltem. Ő egy top 20-as bunyós, egy kicsit lejjebb van a csúcsról, de ha megverem, akkor már komoly bokszolónak kell tartaniuk. Ez az én napom. 33 éves vagyok, keményen készültem – és baromira ideges vagyok.”
Allen elmondta, hogy soha nem volt még ennyire ideges, és a felelősség most sokkal nagyobb, mint korábban:
„Régen csak a móka kedvéért bokszoltam. Most ez a munkám. Van szerződésem, és ha kikapok, visszatérhetek, de most tényleg nyerni akarok. Ami a legjobban idegesít, az az, hogy Sheffieldben 8 000 ember előtt lépek ringbe. Ed [Eddie Hearn] és én azt hittük, legfeljebb 2 000 jegy megy el – most meg telt ház lesz. Nem akarom őket csalódottan hazaküldeni. A pénz nem számít, csak az, hogy mindenki boldogan menjen haza. Ez tesz engem is boldoggá.”
Allen elismeri, hogy az elmúlt években életmódot és hozzáállást váltott, és trénerének, Jamie Moore-nak köszönhetően megtalálta a fókuszt:
„Az egóm akkor tűnt el, amikor elkezdtem veszíteni. Régen a düh vitt előre, most már edzenem kell, mert az a vadállat, aki korábban voltam, eltűnt. Fiatalon imádtam a harcot, most inkább dolgozom rajta. Nem azért edzek, mert élvezem, hanem mert muszáj.”
Allen 2012 óta profi, 24 győzelmet, 7 vereséget és 2 döntetlent számlál (19 KO). Többször elmondta, hogy ha újrakezdhetné:
„Ha újra 16 lennék, soha nem kezdenék el bokszolni. Túl nehéz volt mentálisan. Most már felnőttem, van családom, gyerekeim, de 16 és 28 éves korom között… őszintén, pokoli volt.”
Allen mindig is nyíltan beszélt a mentális problémáiról:
„Mindig is érzékeny voltam, mentálisan gyenge. A 20-as éveim elején nagyon mélyre kerültem. Szerencsés vagyok, hogy túléltem azt az időszakot. Ma már más ember vagyok, de néha még mindig nem ismerem fel azt, aki régen voltam. A boksz olyan, mint egy drog – nem tudok elszakadni tőle. Ezért is kezdtem el edzősködni, mert tudtam, hogy soha nem fogom tudni abbahagyni.”
Allen szerint a családja és a gyerekei mentették meg, és most először él valódi, „normális” életet:
„Most már van házam, gyerekeim, normális életem. Sosem gondoltam volna, hogy ezt megérem. Mindennap hálás vagyok ezért.”
Allen tudja, hogy Makhmudov az esélyes, és nem rejti véka alá a félelmeit:
„Őszintén? Makhmudovnak 10 az 1-hez kellene esélyesnek lennie. Komolyan. De jól esik, hogy az emberek rám fogadnak, mert kedvelnek. Ez a fickó hatalmas, brutális, és tényleg félek tőle. De tudjuk, hogyan lehet megverni. Csak nem tudom, sikerül-e.”
A győzelem esetén szóba került Deontay Wilder vagy akár Anthony Joshua is mint lehetséges következő ellenfél, de Allen nevetve mondta:
„Nem is tudok Wilderre gondolni. Makhmudov is eléggé ijesztő.”
