Ez a feltörekvő UFC-harcos 2026-ban hatalmasat robbanthat.
Lezárult egy újabb év az MMA vezető szervezeténél, és ezzel együtt egyre inkább a 2026-os esztendő kerül fókuszba amely óriási évnek ígérkezik a UFC számára. Amellett, hogy januárban kezdetét veszi a UFC 7,7 milliárd dolláros közvetítési megállapodása a Paramounttal az ESPN-éra lezárása után, a szervezet júniusban a Fehér Házban is rendezne mérkőzéseket. Jon Jones a Fehér Ház-gálára időzítené a visszatérését, ahogy Conor McGregor is. Miután mindketten távol voltak az Octagontól 2025-ben, a következő év akár a sportág legismertebb globális nevének és a hosszú ideig pound-for-pound királynak számító bajnoknak a visszatérését is elhozhatja.
De a korábbi bajnokok, élmenők és ismert sztárok mellett rengeteg izgalmas projekt is hullámokat vethet az új évben. Ebben a tekintetben pedig senki sincs jobb helyzetben, mint Gable Steveson. Ha azt nézzük, ki léphet a legnagyobbat 2026-ban, „dicséretes említést” érdemel Aleksandre Topuria (a UFC könnyűsúlyú bajnok Ilia Topuria testvére), Payton Talbott, Amru Magomedov, Myktybek Orolbai és Magomed ‘Chanco’ Zaknukov is. De az első helyet jelenleg csak egy valaki kaphatja meg.
Stevesonról már a 2020-as olimpiai aranyérme (szabadfogású birkózás) után is sokan úgy gondolták, fényes jövő vár rá az MMA-ban. Kezdetben azonban az amerikai futball és a pankráció felé kacsingatott. A 25 éves sportolónak egyik projekt sem jött be igazán: egyik területen sem tudott lendületet építeni. Úgy tűnik viszont, az MMA-ban egészen másképp alakul.
Steveson novemberben 24 másodperces kiütéssel nyert az Anthony Pettis FC 21 gálán. Egy hónappal korábban a Dirty Boxing keretein belül debütált, ott 15 másodperc alatt ütötte ki ellenfelét. Szeptemberben pedig MMA-debütálásán 98 másodperc alatt, TKO-val győzött. Persze: a sokszoros eredményes birkózó nem elit ellenfelekkel bunyózik, ettől nagyon messze van a mezőny. De az ellenfél szintjétől függetlenül: mikor láttunk utoljára olyat, hogy valaki kiüti a másikat, majd még ráduplázik a földre vitellel úgy, hogy az ellenfél lényegében még el sem esett? Egy olyan súlycsoportban, ahol rengeteg az atletikátlan, lassú „nagy ember”, Steveson egyértelműen olyan eszköztárral rendelkezik, ami a csúcsra viheti. És nehézsúlyban az út felfelé nem feltétlenül kell, hogy hosszú legyen.
Steveson még nem írt alá a UFC-hez, de már megüzente kérését Mick Maynard matchmakernek, aki élőben, a helyszínen látta a 25 éves sportoló Dirty Boxing-győzelmét.
A legtöbb bunyós számára a címig vezető út hosszú, akadályokkal teli. Stevesonnak viszont nemcsak a neve és a hype-ja adott ahhoz, hogy gyorsított pályára kerüljön, hanem az is, hogy a UFC-ben talán épp a nehézsúly a legvékonyabb, legkevésbé mély és tehetséges divízió. A súlycsoport tetején lévő néhány néven túl alig van olyan ellenfél, akitől Stevesonnak „félnie” kellene, és nem ördögtől való elképzelés, hogy már most is elbírna több rangsorolt kihívóval.
Ezzel a háttérrel Jon Jones merész jóslata Steveson jövőjéről nem is tűnik annyira hihetetlennek.
Steveson afféle tanítványa lett Jonesnak: a korábbi nehézsúlyú és félnehézsúlyú UFC-bajnok a szárnyai alá vette az elit birkózót, ez pedig Jones első komolyabb belépése az edzői szerepkörbe, miután a nyáron rövid időre a visszavonulást is pedzegette. Amit „Bones” a ketrecben elért, azt látva nehéz túlbecsülni, milyen hatással lehet Steveson MMA-játékának formálására. Ha mindehhez hozzávesszük a nehézsúly sekélyebb merítési mélységét, a 25 éves sportoló 2026 végére akár tényleg ott lehet a legjobb UFC-nehézsúlyúak között.
De vajon ő lesz „a bolygó legelitebb nehézsúlyúja”, ahogy Jones fogalmazott? Tom Aspinall is létezik, szóval ahhoz több kell majd annál, amit eddig láttunk, hogy ezt teljes meggyőződéssel elhiggyük.
Ugyanakkor simán benne van a pakliban egy olyan forgatókönyv, amelyben Steveson nemcsak bemutatkozik a UFC-ben és sorozatban nyer meccseket, hanem a következő év végére már a címmérkőzés közelébe is kerül.