Terence Crawford öröksége végleg megpecsételődött, miután a hónap elején a las vegasi Allegiant Stadionban legyőzte Canelo Alvarezt, megszerezve a szuperközépsúlyú világbajnoki címet.
A következő szombaton Crawford hazai hősként tért vissza Omaha, Nebraska városába, ahol a Nebraska Cornhuskers amerikaifutball-csapatot vezette ki a pályára a Michigan elleni meccsük előtt, 168-as mezben. Az ünneplés pedig folytatódik: szombaton a város parádét rendez Crawford tiszteletére, egy nappal a 38. születésnapja előtt.
A korábban öt súlycsoportban világbajnoki címet szerző, három súlycsoportban vitathatatlan bajnok (140, 147, 168 font) Crawford a 4th&1 With Cam Newton című műsorban idézte fel pályafutása győzelmét meghatározó pillanatát.
„Őrület, mert amikor a Top Ranknél voltam, sokan mondták: ’El van adósodva, nincs pénze.’ Pedig jó pénzeket kerestem. De számomra ez nem erről szól. Nem kell bokszolnom, vissza is vonulhatnék. Mások azért bokszolnak, mert muszáj, én azért, mert szeretem. Canelóról sokan mondták: ’Ő már csak a pénzért bokszol.’ Én meg úgy voltam vele: ’Nekem nem kell bokszolnom. A pénz persze csábító, de végső soron Canelo legyőzése többet ér minden pénznél. Ez az, ami miatt akkor is beszélni fognak rólam, amikor már nem leszek.’ Száz év múlva is emlegetni fogják: ’Emlékeztek arra a srácra Omahából, Bud Crawfordra? Felment két – sőt három – súlycsoportot, és legyőzte Canelo Alvarezt?’ A nevemet akkor is megőrzik és emlegetni fogják, mert erről szól az örökség. Sokan ezt nem értik, mert nem akarnak kockáztatni. Én pedig már az elején mondtam: nagy kockázat, nagy jutalom. És most itt vagyunk.”
