Carlos Ulberg továbbra sem tudja pontosan, mennyire súlyos az a sérülés, amelyet a címmérkőzésén szenvedett el.
Az új-zélandi harcos a UFC 327 egyik legváratlanabb kiütéses győzelmét aratta, amikor úgy győzte le Jiri Prochazkát, hogy egyes orvosok szerint már az első menet közepén elszakadhatott az elülső keresztszalagja, vagyis az ACL-je. Ulberg ennek ellenére egy lábon állva is be tudott vinni egy balhorgot, amellyel lezárta a meccset, ám ha a feltételezések beigazolódnak, akár egy teljes évre is partvonalra kerülhet.
A frissen megkoronázott félnehézsúlyú bajnok szempontjából ugyanakkor biztató, hogy egyelőre nem állapítottak meg hivatalosan ennyire súlyos sérülést. A meccs után fotókra is oda tudott állni, és részt vett a sajtótájékoztatón is, szemben a szintén győztes Josh Hokit helyzetével, akit kórházba kellett szállítani. Ulberg az Uncrowned felületén futó The Ariel Helwani Show hétfői adásában elárulta, hogy a lábát még nem vizsgálták meg képalkotó eljárással. Tud a találgatásokról, miszerint elszakadhatott az ACL-je, de hivatalos megerősítést egyelőre nem kapott.
„Egyszerűen egy furcsa baleset volt” – mondta a sérülésről. „Az történt, hogy elrugaszkodtam a lábamról, és lényegében a térdem egyszerűen felmondta a szolgálatot, ez pedig sebezhetővé tett a meccs során… Nem tudjuk biztosan. Most csak várunk, és amikor ezen a héten megérkezem Las Vegasba, elvégzik a vizsgálatokat, utána mindent pontosan tudni fogunk… Korábban soha nem volt térdsérülésem, szóval nincs tapasztalatom ezzel kapcsolatban, jelenleg csak annyit tudok, hogy be van dagadva, és nehezen tudok felállni, úgyhogy biztosan van ott valami. Mi is a fájdalom, ugye? Be van dagadva, időbe telik, mire bárhová eljutok, szóval tényleg úgy sétálok, mint egy öregember… Egy teljesen furcsa baleset volt, olyan érzés volt, mintha a térdem ki-be ugrálna a helyéről, fájdalmat éreztem, és egyszerűen nem bírtam ráterhelni arra a lábra. Bármikor, amikor a jobb lábamról próbáltam elrugaszkodni, vagy bármilyen súlyt tettem arra a lábra, elviselhetetlen fájdalmat kellett átélnem.”
